A Memorandum rámutat a Székelyföld és az erdélyi magyarság helyzetére, és arra, hogy 1989 után a romániai magyarság folyamatosan demokratikus, békés és törvényes eszközökkel küzdött azért, hogy a román többséggel, egyenlő jogokkal rendelkezzen.

Felsorolja a székelyföldi problémákat, többek között az aránytalan etnikai képviseletet a közigazgatásban, az állami költségvetés megkülönböztetett elosztását, a lassú infrastruktúra fejlesztést, az elkobzott magántulajdon késedelmes visszaadását, az etnikai arányok mesterséges megváltoztatását. A memorandum szerint, a székelyföldi és az erdélyi magyarság problémáit, a Székelyföld területi autonómiájával – ami azt is jelentené, hogy Székelyföld önálló fejlesztési régióvá alakul át –, valamint az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének megvalósításával lehetne „orvosolni”.

Zárszóként a szerzők kifejtik, hogy az RMDSZ kormányzásban vállalt szerepe kissé kiegyenlíti a gazdasági diszkriminációt, de továbbra is kérdések merülnek fel a nyelvi, a kulturális és az oktatás területén.

Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke elmondta, nagy jelentőséggel bír az, hogy 1948, az ENSZ megalakulása óta „először került be egy ilyen dokumentum, mely leírja a székelység problémáit”. Kinyilvánította, hogy a dokumentumnak nincsenek jogi következményei, de Romániától magyarázatot kérhetnek a dokumentum tartalma kapcsán.

erdon.ro